„Ma mindenki műtárgyba fektet”, mondta minap egy módos magyar üzletember. Miért is?
Mikor kedvező egy befektetés? Ha az értékpapíroknál megbízhatóbb, magasabb hozamot valószínűsít, ha a befektetett összeg reál értékben gyarapodik, ha a befektetés gondozása nem jár napi feladatokkal, ha a lehető legalacsonyabb a kockázat. Ezért ma műtárgyba invesztál a pénzvilág. Európa-szerte extrém magas az inflációs ráta, okai tartósan velünk maradnak - megtakarításainak mindenki biztos helyet keres. Ezért invesztál ma műtárgyba a pénzvilág.
A Primart Galéria alkotói a kortárs képzőművészet legkiválóbbjai. Társadalmi, politikai, földrajzi okok miatt a műkincspiac ma még lényegesen értékük alatt jegyzi munkáikat. Aki most egy keresztelőre, iskolakezdésre, bérmálásra egy festményüket ajándékozza, elképzelhető, hogy a gyerek majdan azt értékesítve autót vehet vagy egyetemi tanulmányait finanszírozhatja. Vagy a születésnapi, karácsonyi meglepetésből világkörüli út, esetleg lakás lehet évek, évtizedek múlva. A jól kiválasztott festménynél, grafikánál, művészi fotónál a sokszoros hozam valószínűsíthető - és a kép addig is minden percben örömöt ad, az ajándékozóra emlékeztet, gondoskodását, szeretetét bizonyítja.
Ha bizonytalan választásában, kérje szakértőink segítségét. Primart Galéria garancia!
Szenvedély és/vagy üzlet
Az aukciókon kalapács alá kerülő festmények ára és a művészettörténészek által meghatározott "valós érték" nem mindig esik egybe. Az eltérések lehetséges okairól beszélgettünk Földes Máriával, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársával.
Mi határozza meg egy-egy festmény értékét?
Az aukciókon a divat, a múzeumokban... - hát ez jóval bonyolultabb probléma. Magyarországon 1949-től létezik az úgynevezett védettségi törvény. Ez a magányszemélyek, cégek, intézmények birtokában lévő műtárgyakat érinti. Szakértőkből álló bizottság dönt arról, hogy egy korszak, illetve egy művész alkotásai közül melyeket nyilvánít védetté. A régi századok képeinek jórésze és a jelentősebb festők életművének meghatározó darabjai ebbe a kategóriába tartoznak. Számos szempontot mérlegelnek a művészettörténészek, mielőtt javasolják a művelődési minisztériumnak: nyomják rá egy alkotásra ezt a megtisztelő védjegyet. A több ezer védett kép, illetve műtárgy az országos hatáskörű múzeumok, így a Szépművészeti, az Iparművészeti, a Néprajzi Múzeum, a Nemzeti Galéria nyilvántartásában vannak.
Magánember milyen feltételekkel tarthat védett festményt?
Ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznak rá, mint a múzeumokra. Vagyis olyan körülmények között köteles tartani, hogy a kép ne károsodjon. Kérésre be kell mutatnia az ellenőrzésre kirendelt szakembereknek, bizonyos kiállításokra bekérhető a kép, és nem vihetik ki az országból. Ez lehet a magyarázata, hogy a műveket pénzbefektetési célzattal vásárlók körében nem túl népszerűek a védett alkotások.
A művészettörténészek műgyűjtők-e egyben?
Akadnak közöttünk. Ám pénztárcánk elég lapos, ez behatárolja a megvehető művek körét. Baráti kapcsolatok révén általában saját kortársainak munkáit gyűjtik a kollégák.
Elvileg a legnagyobb "nyerési eséllyel" ezek a képek kecsegetetnek, hiszen ha "bejön" a dolog, eredeti árának sokszorosát hozhatja a mű. De sokan csak arra licitálnak, ami tetszik nekik. Az esztétikailag szép művek mindig átütő hatással bírtak az emberekre, egy jó kép az átlagos szemlélőt is rabul ejti. Sok függ a "reklámtól" is: a tankönyvekben szereplő, állandó vagy időszakos tárlatokon bemutatkozó alkotók pénzbeli ázsiója is magasabb. Persze, az "igazi" gyűjtők szenvedélyüktől hajtva vásárolnak, sokszor családi hagyományt követnek. Büszkék értékeikre, nem él bennük az a félelem, amit a romló közbiztonság ébreszt - nem alaptalanul - a műkincsekbe invesztáló újgazdagokban. Egyébként a túlzottnak nem nevezhető óvatosság az oka, hogy a tulajdonosok nem szívesen adják ide a képeket egy-egy festő gyűjteményes tárlatára sem, ha mégis sikerül meggyőznünk őket, akkor sem engedik a nevük feltüntetését.
A vagyonukat műkincsek vásárlásával megőrizni vagy megsokszorozni kívánók értenek-e a művészettörténethez?
Sokan kiválóan képzett autódidakták, másoknak jó szemük és "orruk" van a képekhez, megint mások szakemberek tanácsaira hallgatnak az árveréseken. Így lelnek rá az anyagi előnnyel is kecsegetető minőségi alkotásokra. Régebben gyakran látogattam el a Bizományi Áruház által szervezett aukciókra, mostanában már nehéz kiválasztani az új galériák által szervezett rengeteg árverésből az igazán izgalmasakat.
Nagy Tünde
Képek tündöklése és nyomorúsága
Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című képét a múlt század végén horribilis összegért vásárolta meg egy amerikai milliárdos, akinek leszármazottai 1988-ban bocsátották árverésre a monumentális alkotást. Egy kanadai műgyűjtő 60 ezer dollárt adott érte, ám a kép már 1 millió dollárra biztosítva "szállt fel" a hazánkba tartó repülőre.
Rippl-Rónai József egyik vízparti tájat ábrázoló műve felett egy tavaszi budapesti aukción majdnem 10 millió forintnál csapott le a kalapács. Igaz, a festő már életében "divatban volt", népszerűsége azóta sem csökkent.
Csontváry Kosztka Tivadar gyönyörű vásznait majdnem csomagólóanyagnak darabolták fel, ma elképesztő összeget kérnek egy ifjúkori ceruzarajzáért is.
Nagy Tünde
A képet a repülőn 1 millió dollárra bizotsították, de a magyarok számára értéke pénzben kifejezhetetlen.
Fotó: Iklódy János